Advance|Medical, Union Biztosító/PrivateMedPro kontra egészségügyi „biztosítás” egy „biztosított” szemszögéből
Egy biztosított. Milyen sokan „ismerjük” ezt a kifejezést. Vagy legalábbis azt hisszük, hogy tudjuk mit takar/fed ez az „állapot”.
Fizetünk, kötünk, befektetünk, bízunk, s a legvégén szembesülünk, hogy jól hangzatos reklám lőzungokon kívül nem kapunk, vagy hosszas utánjárás után semmit/minimálisat, befizetett beinvesztált pénzünkért/bizalmunkért.
Így jártam én is legutóbb a címben nevesített „társaságokkal”. Munkahelyem kötött minden munkavállalója számára biztosítást. Gondolván, ez egy jó dolog. Nem a minimális összegre, hanem a tulajdonosok nagyvonalúságát bizonyítva, megemelt, kétszeres biztosítási összegre évente.
Személy szerint nagyon megörültem ennek a kezdeményezésnek. Legalább (én kis naiv!) kideríthetek olyan „dolgaimat”, mint a cöliákia, laktózintolerancia. Nem kell írd-és-mondd, hosszú hónapokat várnom/szenvednem (ismerős egyeseknek igaz?) az állami ellátásban, hanem mint a magánegészségügy hirdeti magát, gyorsan lezongorázom ezt a kivizsgálási folyamatot.
Hát, nem így lett!, Sőt, sehogy nem lett!
Napokban hívott negédes hanggal a „kedves” ügyfélszolgálatos, hogy „sajnálattal” tudassa velem, az eddigi (eddig kettő!: ultrahang, és vérvétel, összesen öt lett volna) vizsgálatokból egy sem támogatható.
Mert „alaposan” áttanulmányozta az Ő (mai napig sem tudom, hogy ez melyik „társaság” hívott, mert annyira követhetetlen a „működésük”) orvosszakértőjük, és arra a konzekvenciára jutott(ak), hogy meglévő betegséget nem áll módjukban „finanszírozni”. Máig sem értem ez a kijelentésük mit takar, mert ezekkel a vizsgálatokkal szerettem volna kideríttetni az engem érintő tüneteket. De „természetesen” a biztosítási keretemből utólag térítésre kerül, de a többi vizsgálatok csak és kizárólagosan saját befizetés után teljesíthető, mert (itt a gyomorforgatóan undorító!) már meglévő betegség kivizsgálását/ellátását nem áll módjában a biztosítónak finanszírozni. Úgyhogy most döntsem el, mit akarok.
Első döbbenetem után lemondtam a további vizsgálatokat, második döbbenetem után szóvá tettem, hogy mikor ez a „biztosítás” megkötésre került, ezt az „APRÓ” tényt miért nem közölték velünk?, „...hát, sajnos utólagosan fogadja elnézésünket...” jött a jól begyakorolt/elsütött/ismételt válasz csípőből, persze ez is negédesen.
Mint aki jól végezte dolgát (mert persze egy „biztosító”), megkérdezte segíthet-e még valamiben?
Mielőtt valaki a két nevesített „társasággal” bármiféle kapcsolatot alakít ki (kérem a fentebb bemutatott eset tükrében), alaposan tájékozódjon! Olvasson el minden kisbetűs, nagybetűs, dőltbetűs irományukat!
-tg-